A Vojta-terápia egy nemzetközileg elismert neurorehabilitációs módszer, amely csecsemők, gyermekek és felnőttek mozgásfejlődésének támogatására szolgál. A test meghatározott pontjain alkalmazott precíz nyomásingerrel veleszületett mozgásminták aktiválhatók, melyek javítják az idegrendszer és az izmok együttműködését, a testtartást és a mozgás minőségét.

A módszert Vaclav Vojta egy cseh származású ortopéd-neurológus (1917-2000), a Müncheni Gyermekklinika volt igazgatója dolgozott ki, melyet reflexlokomóción alapuló gyógytechnikának is nevezhetünk (reflex = a test nem tudatos válaszreakciója,  lokomóció =  helyváltoztatás) .

A módszer kialakulása úgy történt, hogy szakemberek rájöttek, hogy ha különböző pozíciókba (háton, hason vagy oldalfekvésben)  helyezik a gyermekeket és jól meghatározott zónákat ingerelnek mozgást válthatnak ki. Olyan mozgásokat, amelyek mindenkiben genetikailag öröklötten benne vannak, tehát léteznek az agyban (agytörzs szintjén). Ezeket a mozgásokat ki lehet váltani bárkinél, egy újszülöttnél és egy nyolcvanéves felnőttnél egyaránt. Ez a módszer közvetlenül lép be a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokba. Az így kiváltott reflexes mozgásminták aktiválják a törzs stabilizáló izomzatát, elősegítik a szimmetrikus mozgásfejlődést, valamint a fejtartás, gördülés, kúszás, mászás, ülés és járás fejlődését.

A Vojta terápia:

• egy meghatározott testhelyzetben
• egy meghatározott zónára/zónákra
• egy meghatározott irányban/irányokban

kifejtett enyhe nyomás segítségével éri el a kívánt izomaktivitást, a központi idegrendszeren keresztül, mely javítja a mozgás mellett az önészlelést és a térérzéket, jótékony hatással van az emésztésre, a vérkeringésre és a légzés mélyülésére.

A terápia közvetlenül avatkozik be a mozgást irányító agyi folyamatokba, célja:

• a fiziológiás mozgásminták előhívása és rögzítése,
• a már rögzült kóros mozgásminták lehetőség szerinti „átírása”.

A Vojta terápia során a törzsön és a végtagokon keltett ingerek a központi idegrendszeren keresztül ideális mozgásmintákat váltanak ki, majd ezeket napi rendszerességgel gyakoroltatva az agykéreg mozgásos mezőjébe beépül és rögzül.  A hatékonyság érdekében a gyógytornász által a szülőnek betanított tornagyakorlatokat naponta háromszor, négyszer otthon is el kell végeznie.A módszer alkalmazható újszülött-, csecsemő-, kisgyermek- és felnőttkorban is. A Vojta terápiát szerte a világon neurológiai, ortopédiai és egyéb kórképeknél használják pozitív eredményekkel. „

A Vojta-terápia ajánlott:

• mozgásfejlődési késés
• koraszülöttség
• csecsemőkori aszimmetria és torticollis
• központi idegrendszeri sérülések
• cerebrális parézis
• izomtónus-eltérések
• perifériás idegsérülések
• genetikai szindrómák
• ortopédiai és neurológiai eredetű mozgászavarok

A kezelést részletes állapotfelmérés előzi meg, amely alapján személyre szabott terápiás terv készül. A szülők minden esetben részletes betanítást kapnak az otthoni gyakorláshoz, hiszen a rendszeres gyakorlás a terápia sikerének egyik legfontosabb feltétele.

A módszerről további információkat talál még a Vojta terápia– nál.