Ki számít túlsúlyosnak gyermekkorban?

A gyermekkori elhízás napjaink egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívása. 2025-ös becslések szerint Magyarországon közel félmillió fiatal (kb. 168 ezer 5–9 éves és 326 ezer 10–19 éves) él túlsúllyal vagy elhízással. Globális szinten a helyzet még riasztóbb: 2025-ben először fordult elő, hogy az elhízott gyermekek száma (kb. 188 millió) meghaladta az alultápláltakét.

Okok

Az elhízás hátterében leggyakrabban életmódbeli tényezők állnak, de ritkább esetben egészségügyi okok is szerepet játszhatnak:

Életmód: A magas kalóriájú, feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a reggeli kihagyása és az alacsony zöldség-gyümölcs bevitel.

Fizikai inaktivitás: A mozgásszegény életmód és a túlzott képernyőidő (TV, számítógép, telefon).

Környezet: A szülői minta kulcsfontosságú; a gyermek azt az étkezési kultúrát és aktivitási szintet sajátítja el, amit otthon lát.

Egészségügyi tényezők: Ritkábban hormonális betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-szindróma) vagy genetikai hajlam is okozhatja.

 

A gyermekek elhízásának (obezitás) mérése nem csupán a súly méréséből áll, hanem a fejlődési sajátosságok miatt speciális módszereket igényel.

Legfőbb mérési módszerek

• Testtömeg-index (BMI) és Percentilis görbék: Gyermekeknél a BMI-t nem önmagában, hanem életkorra és nemre vetítve, az úgynevezett percentilis táblázatokon értékelik.
  • 90–97. percentilis: túlsúly.
  • 97. percentilis felett: elhízás (obezitás).
• Fizikális és antropometriai vizsgálatok: A kivizsgálás során mérik a testmagasságot és a testtömeget, valamint gyakran a derék-, csípő- és haskörfogatot is.
• Testösszetétel-vizsgálat: Meghatározható a testzsírszázalék, és bizonyos esetekben a bőrredő vastagságát is mérik (például a felkaron vagy a lapocka alatt).

A BMI- a testtömegindex egy mérőszám, mely nagyon könnyen meghatározható. Mindössze el kell osztani a testtömeget a testmagasság négyzetével. A tömeget kilogrammban, a magasságot méterben kell behelyettesíteni. A kapott értéket a percentilis referencia görbéken nézve meghatározhatjuk, hogy a gyermek testsúlya melyik kategóriába esik.

Országos Longitudinális Gyermeknövekedési-vizsgálat ,2006-ban kiadott adatok)

 

Következmények

A gyermekkori elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem súlyos élettani és pszichés hatásokkal jár:

Fizikai szövődmények: Megnövekedett kockázat a 2-es típusú cukorbetegségre, magas vérnyomásra, mozgásszervi panaszokra és alvási apnoéra.

Pszichés hatások: Alacsony önértékelés, depresszió, társas kirekesztettség és iskolai teljesítményromlás.

Hosszú távú kockázat: Az elhízott gyermekek nagy eséllyel elhízott felnőttekké válnak, ami korai szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet.

 

Kezelés

A megelőzés leghatékonyabb eszköze a család, a szakemberek és az iskola szoros együttműködése!

Egészséges étrend: Rendszeres, napi ötszöri étkezés biztosítása, a cukros üdítők és snackek kerülése.

Aktív életmód: Napi legalább 60 perc fizikai aktivitás és a képernyőidő szigorú korlátozása.

Szülői példamutatás: A szülőknek közös családi programokkal és közös főzéssel kell ösztönözniük az egészséges választásokat.

Szakértői segítség: Ha a súlytöbblet már kialakult, érdemes gyermekorvoshoz, dietetikushoz, ortopéd orvoshoz, endokrinológushoz, gyógytornászhoz  fordulni és kerülni az önsanyargató „fogyókúrákat”.

Terápiáink között a Túlsúlyos gyermekek gyógytornája -nál tovább olvashat.