TSMT

Tervezett Szenzomotoros Terápia (TSMT)

A szenzomotoros működés, azaz, az érzékszervekkel felfogható ingerekre adott mozgásos válasz, az emberi gondolkodásnak egy kezdeti, a beszéd kialakulását megelőző fejlődési fokát jelzi. Első életévekben az értelem a gyermek viselkedésében, a külvilág ingereire adott válaszaiban, mozgásos cselekvéseiben nyilvánul meg.

A TSMT terápia elméleti háttere, neruro-fiziológiai alapja megegyezik más szenzoros intergációs terápiák (pl.: Ayres) elméleti hátterével, az edzéselmélet alapszabályival kiegészítve. Különböző szenzoros ingerekkel segítjük az adott információk feldolgozását, integrálását, az erre létrejövő adaptív válaszok kialakulását, és az ehhez szükséges mechanizmusok, kapcsolatrendszerek aktiválódását.
Az agy az érzékszerveken keresztül kapcsolódik a külvilághoz. A gyakorlatok során elsődleges szerepet kap a vesztibuláris rendszer ingerelése, összekapcsolva más szenzoros (taktilis, proprioceptív, akusztikus, vizuális) ingerek alkalmazásával.

A vesztibuláris rendszer az egyik legkorábban megjelenő és fejlődő érzékelő rendszerünk. Korai érése és integráló hatása révén számos funkcióban vesz részt, és az idegrendszer szinte minden struktúrájával összeköttetésben van. Ingerlésével közvetlenül, vagy közvetve az idegrendszer különböző területének működését tudjuk segíteni. A labirintusból és vesztibuláris magvakból álló rendszer a fej, testtartás, térbeli mozgás fő szabályozója és irányítója. Fontos szerepet tölt be az izomaktivitásban, izom tónus kialakításában, a posztura szabályozásában, különböző neurokémiai folyamatok egyensúlyának normalizálásában, szemmozgások szabályozásában és még sorolhatnánk.

Kiknél alkalmazzuk?
Azoknál a gyermekeknél szükséges alkalmazni, akiknél az Állapot és Mozgásvizsgáló teszt legalább 3 területen 50 % alatti teljesítmény mutat, illetve egyéb fejlődési skálán mérve a gyermek fejlődésében legalább 2 területen 3 hónap, illetve annál több elmaradás mutatkozik.

Terápiás órák:
Első alkalommal a problémák feltárása, anamnézis átbeszélése történik. Az Állapot és a Mozgásvizsgáló teszttel, illetve egyéb vizsgálatokkal felmérjük a kéreg alatti idegrendszeri struktúrák, mechanizmusok érettségét, illetve a gyermek korának megfelelő képességek, készségek meglétét.  Ennek alapján speciális gyakorlatból álló feladatsort állítunk fel. A tornát hetente gyógytornásszal, illetve a szülőknek, otthon meghatározott gyakorisággal kell végezni. Folyamatosan megbeszéljük a felmerülő problémákat, változásokat, illetve milyen további változtatásokra van szükség. 8-12 hét után, az elért javulások, illetve stagnáló tüneteket figyelembe véve új feladatsor megírására kerül sor.
A torna naponta kb. 30-40 percet vesz igénybe, ami előbb-utóbb beépül a családok napirendjébe, közös élménnyé válik, segít a napi életritmus kialakításában. A szülő megtanulja érzékelni a fejlődésben bekövetkező változásokat, hiányosságokat, segít, hogy a szülő közelebb kerüljön gyermekéhez, szorosabbá fűzi a szülő-gyermek kapcsolatát.

Az egyes alap és részképességek kialakításával, megszilárdításával sikeresebben kezdhetőek meg az egyéb, ezekre épülő speciális fejlesztő, felzárkóztató terápiák.

A tervszerűen felépített mozgásanyag célja:

• kóros testtartások, reflexek, együttmozgások leépítése,
• poszturális szabályozás érése,
• ontogenetikus fejlődésmenet előkészítése, megerősítése (fejkontroll, törzskontroll, kitámasztás, gurulás, kúszás, mászás…..),
• izomtónus szabályozás,
• ko-kontrakciós készség, agonista-antagonista izomhasználat javítása,
• azonos oldali kéz, törzs, láb mozgásainak összehangolása,
• bilaterális motoros koordináció fejlesztése (két féloldal összehangolt működése),
• motoros automatizmusok kialakítása, erre ráépítve az egyidejű többcsatornás figyelmet igénylő, fiziológiás együttmozgások kialakítása,
• szemmozgások (szemkontaktus, tárgyfixálás, vizuális követés, illetve szem-kéz, szem-láb koordináció javítása),
• figyelem és koncentráció képességének javítása,
• testvázlat, ritmusérzék, térbeli tájékozódás fejlesztése,
• kézmozgások, finommanipuláció fejlesztés,
• beszéd indítása, beszéd motorika, beszéd értés fejlesztése,
• emlékezet (rövid, hosszú idejű) javítása, asszociációs folyamatok kialakulásának, ok-okozati összefüggések felismerésének fejlesztése.

Mindezek, a mozgás, a figyelem, a beszéd, a beilleszkedés és gondolkozás területén javulását eredményeznek.