Baba FDM - manuális kezelés

178997963 4019079778146270 2687161705844398248 n

A Baba FDM terápia egy babákon alkalmazandó manuálterápia, mely új „eszköz” a gyógytornászok kezében. Mackórendelősen gyereknyelvre lefordítva az FDM az izmok ruháinak, a „fasciáknak„ és egyéb kötőszöveteknek az alakítása, kezelése a gyógytornász keze által.

FDM terápia:

A kötőszövetes rendszer sérülése vagy deformálódása fájdalommal vagy funkció, működésbeli zavarokkal járhat. Az FDM kezelés ezeknek a kötőszövetes rendszernek a sérülését, deformálódást igyekszik felderíteni és kezelni. Ezeket a különböző alakú, tulajdonságú deformitásokat hívjuk disztorziónak.

Izmainkat és belső szerveinket, az idegrendszert bonyolult kötőszövetes rendszer veszi körül. (Ezzel a hártyával már mindenki találkozott, aki a konyhában húst készített. Ez az a fehér, nyálkás hártya a kötőszövet hártya). Ez a hártya segíti összetartani az egyes izomrostokat, segíti a működésüket, körbe veszi az egyes izomcsoportokat, lehetővé teszi az izmok egymás történő elcsúszását. Ilyen kötőszövetes elemek továbbá az ínak, szalagok, ízületi tokok. Továbbá ez a bonyolult hártyarendszer segíti összetartani és elválasztani a belső szerveket egymástól, mozgásaink során segíti a szervek elcsúszását egymáson. Az izom és a belső szervek működésére hatással van az őt körülvevő hártyarendszer állapota, továbbá hatással van a szomszédos izmok vagy belső szervek működésére is. Ezek a kötőszövetes rendszerek működési láncban össze vannak kötve egymással, ezért távolabbi ízületekre, izmokra és belső szervek működésére is hatással lehet. Például: ha egy gyermeknél valamilyen okból lábujjhegyezés tapasztalható, akkor az összes hátsó izomrendszerben az Achillesben, vádliban, hátsó combizmokban, és a gerinc két oldalán haladó hosszú izomrendszerben egészen a tarkó vonaláig a nyakizmokban is végig terjedhet a feszesség és fenntartja a lábujjhegyezést. Nézzünk egy másik példát a belső szervek működésére, ha valamilyen okból nem mozog a gerinc, blokkban van egy v több csigolya, akkor a bordakosár sem mozog rendesen, a bordák által körül vevő részben, azon tapadó rekeszizom működése sem lesz megfelelő, a rekeszizom elégtelen működése, az alatta levő máj és gyomor működésére is negatívan hathat. (Ezek kötőszövetesen kapcsolatban állnak egymással.) Az idegrendszer működését is befolyásolja az őt körülvevő burkának és a környezetének állapota. Miután az idegek ezeket a kötőszövetes rendszert is „átfúrják”, az izmok és ízületek között kanyarognak tovább a beidegzési helyeikre. Ha valahol letapadás van két izom között vagy az „átfúrás”, lyuk helyét szűkíti az összetapadt hártya, akkor az összenyomhatja az ideget és elégtelen lesz az a szerv működése, amit beidegez. A bőr alatti felszínes kötőszövetes lemezek a bőr alatt helyezkednek el és összekötetésben áll a bőr alatti zsírszövettel, a bőrben végződő kapilláris és nyirok rendszerre és idegvégződésekre. Ha ez a felszínes kötőszövetes rendszer összetapad, akkor összenyomja a nyirok ereket, idegvégződéseket és ödémák, érzékelési, helyzetérzékelési zavarokat is okozhat. A bőr alatti idegvégződések a helyzetérzékelési receptorok, amik megmondják az agynak, hogy merre van a térben, az adott végtag. Ha ezek az idegvégződések össze vannak nyomva, akkor az agy nem kap információt, az adott végtag helyéről és ez mozgáskoordinációs zavarokat okozhatnak.

Baba FDM

Hol sérülhet illetve milyen módokon szenvedhet működési zavart a baba kötőszöveti rendszere?

  1. Kialakulhat már az anyaméhben, például:

-téraránytalanság miatt, túl nagy a baba és nem tud mozogni, akkor az egyes rétegek, izmok nem tudnak elcsúszni egymáson és összetapadhatnak.

- a méhben történő kényszertartások miatt, pl. lábfej, ferde nyak

- a köldökzsinór körbe tekeredése a lába, törzse nyaka körül, ami össze szorítja a testrészt és a bőr alatti kötőszövetes rétegek így nem tudnak mozogni, elcsúszni egymáson és össze tapadnak.

- amikor a baba sok kémiai anyaggal találkozik, pl. a terhesség alatti gyógyszerszedéskor vagy a szülés közben adott fájássegítő gyógyszerek adásakor. Ezekkel a szerekkel a baba mája nehezebben birkózik meg. A fokozott májműködés miatt az őt körülvevő tok is megnyomódik és beszorulhat a máj. Ebből emésztési zavarok, kólikák, hasfájás is előfordulhat később.

  1. Szülés közben:
  • hüvelyi úton történő szüléskor a baba nagyfokú nyomóerőnek lehet kitéve, ami lehet, hogy az ő puha kötőszövetének már nagyon sok és sérül. Ezt a nyomóerőt fokozhatja, ha az anya fájássegítő gyógyszereket kapott, erős fájásai vannak az édesanyának, vagy a szülész rányom anya hasára, ha beszorul a gyerek, ha valamilyen eszközt fogót vagy vákumot kell alkalmazni. (A fogó nagyfokú nyomást gyakorolhat a gyermek puhább koponyájára, a vákuum pedig húzó erőt jelent a koponyán.)
  • császármetszés során a baba nagyfokú húzóerőnek van kitéve, mivel a szülész a fejnél keresztül fogja meg a babát, ezért a nyaknál, fejnél, de ettől függetlenül bárhol lehetnek kötőszöveti sérülések, deformitások.
  • ha normál módon indul a szülés, de vészhelyzet miatt császármetszés lesz belőle: ilyen babák szegények húzó- és nyomó erőnek lesznek kitéve, ezért itt sok kötőszövetes disztorzióra kell számítani.

 

A babák ki nem kezelt kötőszöveti deformitása, sérülés következményeit tapasztalhatjuk, amit továbbvisz a mozgásfejlődése során a baba.

A babáknál a disztorziók egy része fájdalmat, diszkomfort érzetet okozhatnak. A baba ezt sírással, nyugtalansággal jelzi és minden lehetséges kényszertartással, mozgással, viselkedéssel megpróbálja, valahogy csökkenti ezeket a fájdalmakat. Megjelenhetnek furcsa szokások pl. állandóan lerúgja a takarót éjszaka. (Vannak deformitások, amik nem szeretik a meleget, ezért rúgja le, hogy csökkentse a diszkonfortérzést.)

Egy folyton síró, hasfájós, nyugtalan, puffadós, bukós baba, akinél már a szülő minden lehetséges módon próbálta megnyugtatni a babáját és látszólag már minden kipróbáltak és nem értik miért sír még mindig a baba. A szülő számára ez hatalmas stresszel jár, hogy nem tudja, nem érti miért sír ez a gyerek még mindig. Ilyenkor gondolni kell, hogy valahol előfordulhat például fájdalmas disztorzió a beleket vagy a májat körülvevő kötőszövettel lehet gond, amit így jelez nekünk, de sok más ok is lehet persze.

Nehezen kakilós, rendszertelen székrekedéses, „gázos” babák sem érzik jól magukat. Ha fizikailag nem érzi jól magát a baba, akkor az a kis lelki fejlődésére is kihathat. Illetve a szülő-gyermek kapcsolatban is problémát okozhat.

Rosszul, nehezen szopó gyermek is szenvedhet számos ilyen deformitással, pl. a ferde fejtartás az állkapocs helyzetére is kihatással lehet, vagy a testhelyzet miatt a hátán meghúzunk fájdalmas pontokat és folyamatosan ki akar menni ebből a helyzetből. A problémás szopizás is az édesanyából negatív stresszt válthat ki, ami mind negatívan hat a szülő-gyermek kapcsolatban.

Kötőszöveti sérülések, deformálódások hatása a mozgásfejlődésre:

 

  • a fájdalom miatt kényszertartásokat vesz fel a csecsemő, hogy csökkentse a fájdalmat. Pl. repülőzés. (Pl. ha a lapocka körül van egy fájdalmas pontja vagy egy fájdalmas vonal, ami nem szereti a nyújtást, akkor nem fogja letenni az alkarját, mert az hátul a lapocka terület nyújtásával jár.)
  • kényszertartások megakadályozzák a helyes testtartás és mozgás kivitelezését, amire további mozgásfejlődési zavarok épülnek rá. (Példán végigmenve, ha hason nem teszi le az alkarját, kimarad a kúszás.)
  • a fájdalmat vagy diszkomfort érzést a babák sírással, nyugtalansággal jelzik, pl. „nem szeret hason lenni”, ilyenkor a szülő természetesen és helyesen fel is veszi és érthető módon nem teszi hasra, mert sír. Teljesen természetes szülői reakció, de így megint fontos mozgásfejlődési állomásoktól esik el.
  • Vannak nem fájdalmas deformitások, ízületi elakadások, a baba nem fog olyan mozgásokat végezni, mert az ízület ezt nem teszi lehetővé, mert az őt körülvevő kötőszövete beragasztja.

             (Ilyenkor is kompenzáló mozgások alakulnak ki, pl. aszimmetrikus kúszás vagy mászás.)

  • Veleszületett reflexek leépülését is nehezítheti, azáltal, hogy legátolja azokat a mozgásokat, amivel leépülne az adott reflex.

Milyen tünetek esetén lehet hasznos FDM-et alkalmazni:

  • zavart terhesség (betegség, gyógyszeres kezelés, téraránytalanságok stb…)
  • elhúzódó, nehéz szülések
  • eszközös szülések
  • császármetszéses babák
  • sokat sír, látszólag ok nélkül
  • puffad
  • fájdalmas a pukizás, székelés
  • székrekedéses, székelési nehézséggel küzdő baba
  • repülőzik, hason sokat sír
  • nyugtalan baba
  • fejét nehezen vagy ferdén tartó baba
  • nehezen alvó baba
  • szopási nehézség
  • aszimmetrikus kúszás, mászás
  • tartási rendellenességek: pl. ferdén tartja a fejét
  • gerincferdülés
  • mozgás és egyensúlyzavarok
  • szédülés
  • fejfájás
  • lábujjhegyezés
  • nagyobb traumák, esések után
  • székrekedés, nehéz székelés
  • puffadás,
  • gyakori hasfájás stb…

A Mackórendelőben az első vizsgálaton, a gyógytornásszal közös megbeszéléssel (a célok függvénye) eldöntődik, hogy a terápiás tervben szerepeljen az FDM kezelés is.

Richter Fruzsina gyógytornász

FDM Baba terapeuta

Elérhetőség és telefonszám

a Mackórendelő dolgozója

  • _DSC0826_a_email
  • _DSC0845_a_email
  • _DSC1123_b_email
  • _DSC1220_a_email
  • _DSC1240_a_email
  • _DSC1411_a_email
  • cimlap01
  • cimlap02
  • cimlap03
  • cimlap04
  • cimlap05
  • cimlap06
  • cimlap07
  • cimlap08
  • cimlap09
  • cimlap10
  • cimlap11
  • cimlap12
  • cimlap13
  • cimlap14
  • cimlap15

© 2009-2021 | www.mackorendelo.hu | +36 30 389 7327 | OTP 11742348-20016667 K&J Vital Kft.
Mackórendelő PEST 1145 Budapest, Amerikai út 40/a as. 2.| Mackórendelő  BUDA 1026 Budapest, Nagyajtai utca 15.