Az óvodáskor után következő életszakaszt iskoláskornak nevezzük. A név arra utal, hogy elkezdődik a rendszeres iskolai nevelés, oktatás. A gyermek azonban csak akkor lehet iskolaérett, ha testileg és szellemileg, tehát biológiai és pszichológiai szempontból is életkorának megfelelően fejlett. Hiszen ahhoz, hogy a tanulás eredményes legyen, az egész személyiségnek iskolaérettnek kell lennie.

A szűréseket, és esetleges fejlesztéseket érdemes már a nagycsoport elején elkezdeni, hogy felkészülten kezdhesse a gyermek az iskolát, vagy időben fény derüljön esetleg azokra a területekre, melyek hátráltathatják a gyermek sikeres iskolai előmenetelét.

Biológiai feltételek közül az egyik legfontosabb a testi fejlettség. Megfelelő magasság, és súly elérése. (kb. 120-130 cm, és 20-22 kg) Emellett fontos a jó egészségi állapot, jó fizikai erőnlét, ami az iskolatáska cipelése miatt. Megkezdődik a fogváltás. A kéztő és az ujjpercek csontosodása erősen megindul. A jobb illetve balkezesség egyértelműen felismerhető (kéz-, szem-, láb-, füldominancia), mert a nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás elsajátítását, súlyosabb estben tanulási zavarhoz vezethet. A nagy- és finommozgások összerendezettségét és a látás-mozgás megfelelő koordinációját ekkorra elsajátítja a gyermek.

Pszichológiai feltételek közül fontos a kiegyensúlyozott magatartás önmaga fékezésére és irányítására. Az óvodában kialakított feladat- és szabálytudat pedig nélkülözhetetlen számára, mert el kell fogadni a tanító utasításait, be kell tartani az iskolai élet szabályait. Az iskolaérett gyermekre jellemző még a monotónia tűrés. Ez a sokszor unalmas, egyhangú feladatok elvégzéséhez szükséges. Az akaratlagos figyelem fenntartása elengedhetetlen. Az iskola továbbá elvárja azt is, hogy a gyermek a közösségben oktatható és nevelhető legyen, hiszen a tanító nem egyenként, hanem egy egész osztályt tanít. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a gyermek jól be tud illeszkedni az osztályba, elfogadja a pedagógust, a közösséget, vagyis szociálisan érett. Ez megnyilvánulhat a gyermek önállóságában is. Bizonyos feladatokat már önállóan is meg kell tudni oldania, el kell végeznie.

Az iskolaérettség egyik legfontosabb feltétele az értelmi képességek megfelelő fejlettsége. Az ép értelmű gyermek képes eljutni a konkrét szemléletes tapasztalatoktól , az elvont fogalmakon át a műveletek elvégzésének szintjéig. Megteszi az első lépéseket az analízis és a szintézis műveleteinek a terén, vagyis rájön, hogy részekből egészeket alkothat, az egész pedig részekre bontható. Különösen fontos ez az olvasás, írás, számolás tanításában. Ennek birtokában hoz majd létre a betűkből szavakat és azokból mondatokat.

A beszéd már óvodás korban is a legfontosabb kifejezőeszköze a gyermeknek, de ez még fontosabbá válik iskoláskorban. Ezért szükséges a jól fejlett beszédkészség már az iskolába lépés előtt. A tanulásnak ez az egyik alapfeltétele. Nélküle nem fogja megérteni környezetét, nem lesznek kapcsolatai, kirekesztett és magányos lesz, értelmi képességei is korlátozottak lesznek. Az óvodáskorban tudatosan fejlesztett beszédkészség tehát nagyon fontos. A helyes hangképzés gyakorlása elengedhetetlen feladata anyanyelvünk tanításának. Ugyanis ha egy gyermek nem tisztán és helyesen képzi a hangokat, érthetetlen lesz a beszéde. De nemcsak a beszédben, az írás-olvasás tanulásában is problémái lesznek.

Mint a fentiekben láttuk az iskolaérettség nem az értelmi képességek meglétét, az iskolaéretlenség pedig nem annak a hiányát jelenti, hanem egy sokkal komplexebb dolog.
A természetes, spontán érés során a gyermeknél bizonyos készségek kialakulnak és képességek kibontakoznak, de a teljes iskolaérettséghez a szakszerű óvodai és az otthoni foglalkozás elengedhetetlen. Szakszerű felméréshez szükséges a gyermek mozgásának, értelmi képességének komplex felmérése.

Összefoglalva:

1. Akaratlagos folyamatok előtérbe helyezése. (uralkodni tud ösztönein, érzelmein, nagy mozgásvágyán, figyelmén)
2. 2. Megfelelő testi fejlettség
3. 3. Kialakul a feladattudata, a feladattartása és munkaérettsége
4. 4. Képes a társaival együttműködni
5. Megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség
6. 6. Mozgás összerendezettsége
7. 7. Kialakult jobb vagy balkezesség
8. 8. Beszéd formai és tartalmi fejlettsége
9. Testséma kialakult (saját testéről pontos ismerettel rendelkezzen, ismerje testrészeit, érzékszerveit, testének bal-jobb oldalát)

10. Téri tájékozódás (téri irányok ismerete, a tárgyak alak, forma, nagyság szín szerinti pontos észlelése)

Amennyiben a gyermeknek bármely területen nehézsége akad szükséges a szakszerű fejlesztés, hogy elkerülhető legyen az, hogy emiatt a iskolában nehézsége, lemaradása, szorongása, esetleg félelme legyen a gyermeknek, mely tovább növeli a kudarc lehetőségét.