A középiskolások több mint 3/4, az óvodás korú gyermekek 62 % rossz a tartása, vagy már kialakult valamilyen gerincbetegsége.

Hanyagtartás-nak nevezzük azt, amikor a csigolyákban nincs semmilyen deformitás, hanem elsősorban a hát, has, medence izomzat gyengeségével függ össze. A gerinc (sagitalis) görbületei a hasalás, négykézláb mászás, ülés, állás, járás begyakorlásával alakulnak ki és eredményezik az egyén testtartását, ami 6-7 éves korban válik véglegessé. Ettől az életkortól a növekedés befejezéséig fokozott figyelemmel kövessük nyomon csemeténk tartását.

A lapos fej kialakulására hajlamosak: a nagybabák, a lustababák, a koraszülött babák, az iker babák, .....

Az emberi koponya 6 csontból áll, amelyek azonban csak később forrnak össze; magzati korban egy bizonyos fokig elmozdulnak, elcsúsznak egymáson, és még a születést követően is rugalmasak maradnak néhány hétig, hónapig. Ezt azért rendezte így a természet, hogy a koponyaméret némi csökkentésével megkönnyítse a csecsemő útját a szülőcsatornán keresztül, valamint azért, hogy védje a újszülött agyát az erőteljes nyomástól. Tehát a fej alakját tudjuk kicsit befolyásolni a fektetés, párnák, helyzetek stb. vel.

A tölcsér mellkas (pectus excavatum)

A mellcsont tölcsérszerűen behúzott, a bordaívek ezért oldalt előemelkednek, vagyis a tölcsérmellű ember mellkasa horpadt. A vállak előreesnek, a has előre boltosul, gyakran társul gerincferdüléssel, és lapos-háttal (előfordulhat, hogy a hát domború).A tölcsérmell az esztétikai problémán túl egészségügyi kockázatokat is hordoz. A mellkas beszűkül a deformitás miatt, ez pedig magában hordozza a szív és a tüdő működéséi zavarának kockázatát.

A születés után észlelhető és két fontos csoportját különböztetjük meg:

- egyik a méhen belüli tartási rendellenesség miatt kialakuló változat,

- a másik a fejlődő végtagrész kialakulásának idejétől jelentkező ún. "csírakárosodás" után jön létre.

Látszólag a két probléma azonos képet mutat. A tartási rendellenesség következetesen végzett gyógytorna és súlyos esetben gipszkezeléssel/ortézissel maradéktalanul gyógyítható. A valódi dongalábnak csak egy részét lehet konzervatív eszközökkel teljesen meggyógyítani, sokszor csak műtéttel lehet korrigálni.

Ez a kifejezés a fej elcsavarodását és oldalra dőlését jelenti. A probléma forrása a nyak izmainak akaraton kívüli összehúzódásából ered. A torticollis lehet veleszületett, vagy megszerzett.

Veleszületett

A ferdenyak a csípőficam és dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség. A betegség kialakulásának pontos oka nem tisztázott, de legnagyobb valószínűséggel a szülőcsatornán való áthaladáskor, vagy még a méhen belüli életben sérül az egyik oldali fejbiccentő (sternokleidomastoideus) izom.

Keletkezése szerint két csoportba osztjuk, melyből az elsőt mutatom be:

1. A cerebral paresis eredetű hemiparesis/hemiplégia
2. A felnőttkori hemiplégiás/paretikus állapotok egyik leggyakoribb oka a stroke,

A CP eredetű hemiparesis/hemiplegia

A plexus brachialis laesioja a karfonat károsodását jelenti.

A plexus brachialis (karfonat) a nyaki 5,6,7,8 és a háti 1 gyök összefonódásából keletkezik. A csigolyaközökből kilépő gyökök a nyaki gerinc oldalán haladnak a felső végtag felé. Lefutásuk során kulcscsont feletti és alatti részre különülnek el.

A diszlexia olyan – a nyelvvel, beszéddel, olvasástanulással kapcsolatos - zavar, ahol

- ép értelmű gyermek

- ép érzékszervekkel (jól lát, hall, mozog…)

- szokványos iskolai oktatási keretek között

nem képes életkorának megfelelő módon megtanulni olvasni-írni. Túlzott nehézséget jelent a betűk, szavak, számok felismerése.

Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira, hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges.
Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki.

A lúdtalp (pes planus) a láb állásának azon változása, melynél a láb hossztengelye körül kifelé van fordulva, úgy hogy belső széle lesüllyedt és külső széle magasabban áll. Legfeltűnőbb változás azonban a lábnál az, hogy a láb boltozata ellapul s így a láb belső szélén észlelhető vájulat eltűnik és a láb egész talpával éri a talajt, a bokaízület előtt szélesen ellapul.

A lúdtalpas egyének nem képesek hosszú ideig járni vagy állni, gyorsan elfáradnak, sőt fájdalmat éreznek a bokaízület tájékán.