A  baba helyes fejlődése érdekében javasolt pár alkalom Dévény gyógtorna, még egészséges babáknál is.

A Dévény módszer, egy speciális fogások rendszere, mely az izomzatra és az idegrendszeri szabályozásra egyaránt hatással van. A kezelés célja, a kontraktúra oldás, az izomhelyzet normalizálás, az idegrendszer direkt stimulálása. Mikor elhárulnak az izomtónus okozta problémák akkor a gyerek mozgásai kivitelezhetőek lesznek.

1. Kontraktúraoldás
Az izom-ín- és kötőszövet természetes állapotának és ezzel működőképességének helyreállítása.
Az izmokat – beleértve az inas eredés –tapadást is – vékony hártya (fascia) veszi körül. Ez a kötőszövetes hüvely a kontraktúra fő „felelőse”, mivel sérülés, vagy inaktivitás esetén, azonnal „összeugrik” és kisebb felületre kényszeríti az izomrostokat, mint ahogy azok működni képesek. Ezt a mechanikai akadályt elhárítani csak mechanikai úton – kézzel végzett, a fascia feloldására irányuló – technikával lehet.

2. Izomhelyzet normalizálás
Kóros helyzetből  épen működő izmokkal is csak kóros mozgás jöhet létre, mivel az izom elhelyezkedése meghatározza a mozgás irányát. Az kezelés feladata a kóros izomhelyzetek megszüntetése.
 

3. Direkt idegrendszeri stimuláció
A DGSM az inakat az izom-ínapparátuson belül önálló rendszernek tekinti. Az inak nemcsak az izmok eredés-tapadására szolgálnak, hanem az idegrendszer perifériás részét is képezik, miután bennük helyezkednek el az idegrendszeri végkészülékek. A végkészülékek által felvett ingerek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agy különböző szintjeire. A direkt ingerlés beindítja az agy, az agy pedig – visszacsatolás révén - az izmok működését.

Tapasztalatok:
A szülési agykárosodások (cerebralparesis = CP) gyógyítása ennek a direkt idegrendszeri stimulációnak köszönhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Dévény speciális manuális technikával a szülési sérült koraszülöttek és újszülöttek 75-80%-a gyógyítható, illetve állapotuk jelentős mértékben javítható.
A CP-s gyermekek gyógyítása szempontjából a korai kezelés döntő fontosságú lehet. Edelmann Nobel-díjas agykutató szerint ugyanis az agynak 5 hónapos korig van olyan tartalékállománya, amely fiziológiásan leépül, ha nincs igénybe véve. Az  kezeléssel ez a tartalék sejtállomány aktivizálható direkt módon, az inakban elhelyezkedő végkészülékeken keresztül. Egy éves kor után, az 1–2 éves korban megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani az adott állapoton, de a korai kezelés eredményei nem érhetők el. A 2-3 éves kor után a kontraktúraoldó hatás érvényesül leginkább, amelytől a tartás és a meglevő mozgások minőségének javulása várható, új mozgások beindítására kevesebb az esély, de nem lehetetlen.
 

A „gyanús" tünetek, a szülők számára is észrevehetők:
A koraszülöttek, illetve az elhúzódó, komplikált szülésen átesettek már az előzmények miatt ún.rizikóbabáknak tekinthetők, akiknek a kezelését érdemes már a tünetek kialakulása előtt megkezdeni, mivel a kezeléssel ártani nem lehet, viszont a korai kezeléssel jobb és gyorsabb eredmény érhető el.
 

Tünetek:
- „lassú" mozgásfejlődés
- „puha" izomtapintat, gyenge izomzat
- korai, intenzív nyálzás
- szopási nehézségek
- aszimmetrikus fejtartás
- aszimmetrikus testtartás („C")
- feszes, merev izomzat
- gyakori fej-hátrafeszítés, törzs-homorítás
- eltérő aktivitású végtaghasználat
- aszimmetrikus mozgásformák
- „szabálytalan" mozgásformák
- hason fekvő helyzet elleni „határozott tiltakozás"
- veleszületett, csontos eltérés nélküli dongaláb
- tartási rendellenesség

A Dévény módszerrel elsősorban a szülési oxigénhiány miatt kialakult központi idegrendszeri eredetű mozgásfejlődési zavarok gyógyíthatók. Kialakulásakor az oxigénhiány sokszor egyáltalán nem látványos és így nehezen nyomon követhető. Ezért nagyon fontos a korai időszakban csak apró, jelentéktelennek tűnő tünetek felismerése, mert a növekedés folyamán ezek felerősödve vezethetnek komoly mozgásfejlődési zavarokhoz. A Dévény terápia  a gyakorlatban való kivitelezése  kihívás a DSGM terapeuta számára is, hiszen meg kel nyernie a gyermek bizalmát (játék, ének,stb) ugyanakkor a kezelést is hatékonyan kell, végezze. Tapasztalatom szerint a  gyerekek többsége csak az óra egyharmadában sírdogál , amikor a tényleg „nem szeretem” feladatokat gyakoroljuk és az óra kétharmadában figyelme leköthető játékkal, zenével stb.

Kovács Andrea DSGM szakgyógytornász, Humámkineziológus