Egyre több terapeuta használja a gyermekfizioterápiában a módszert, kiegészítve ezzel a gyógytorna-foglalkozásokat.
Használható rossz testtartás miatt kialakuló itt-ott fájdalmak megszüntetésére.
Ortopédiai kórképeknél.  különböző láb deformitásoknál, torticollisnál, ízületi instabilitásnál, scoliosisnál, hanyagtartás  stb. esetén.
Neurológiai kórképeknél, pl. a cerebral paresisnél, hypoton izomzatnál, koros reflexek gátlására és különböző funkcióbeli eltérések korrigálásánál lehet hatásos.
A gyermekgyógytorna során elsősorban izomaktivitás fokozása - erősítése, nyújtása, testhelyzetek korrigálása, mozdulatokra való rávezetés történik.
A kinesio tape abban segít, hogy ennek a korrigálásnak az eredménye hosszabb időre is fenntartható legyen. A különböző ragasztási technikákkal lehet a propriocepcióra, izomaktivitásra, izomtónusra hatni, az izomegyensúlyt normalizálni, a mozgástartományt (ROM) növelni, tartást korrigálni, bizonyos mozgásokat megéreztetni.

Hazai tanulmányok

1. Kinesiotaping alkalmazása mozgásszervi betegséggel rendelkező gyerekeknél c tanulmány (Kovács Andrea gyógytornász Bethesda korház mozgásszervi gyermek rehabilitációs osztály 2008).
A 14 esetet bemutató tanulmány a Kinesiotape-módszer hatásait vizsgálta különböző mozgásszervi betegséggel rendelkező gyermekeknél (hemiparesis, tetraparesis, enyhe dongaláb, hanyag tartás, kifolordotikus tartás, halmozottan sérült gyermekek mozgásszervi problémái), kiegészítő terápia formájában. A vizsgálat eredményeként 11 esetben korrekció és a mozdulatok tökéletesebb végrehajtása; 2 esetben korrekció nem, de a mozdulatok könnyebb végrehajtása; 1 esetben változás nem volt tapasztalható.
Például 6 éves kisfiú jobb hemiparesissel. Terápiás cél a kézfunkciók javítása, a doraslfelexio és supináció minél tökéletesebb végrehajtása volt. A taping-terápia időtartama alkalmanként 4-6 nap volt, összesen 4 alkalommal. A kezelés végeztével nagyobb izomerővel végrehajtott mozdulatok és a kóros tartások részben történő gátlása volt megfigyelhető.
2. Egy másik, 2007-ben prezentált tanulmányban (Kinesio-tape alaklmazása vállfájdalommal rendelkező hemiparezises betegeknél Kovács Andrea, Dr Kallós Éva, S. Nagy Zita Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) hasonlóan a Kinesiotape-módszer alkalmazásának hatásait vizsgálták felnőtt hemiparetikus betegek rehabilitációjában. A kéthetes terápia végére pozitív változás állt be a testsémában, több figyelem összpontosult a paretikus végtagra, javult és szimmetrikusabb lett a testtartás, csökkent a fájdalom, nőtt az aktív mozgáspálya mértéke, valamint minimálisan javult a mozgásfunkció is.

Külföldi tanulmányok

1. Audrey Yasukawa, Trish Martin (2006, Pilot Study…) közzétett tanulmányában kétféle taping-technikát alkalmazott a törzs stabilitásának fokozására és a kéz funkciójának javítására, és azok hatásait vizsgálta. A kezelés során a hasra és a kézre helyeztek fel szalagot. A terápia célja a gyengült izmok támogatása és az ízületi stabilitás növelése volt.
Következtetéseik:

1. A has beragasztása: a ragasztási technika stabilizálja a bordákat, összeköttetést létesít a törzs felső és alsó része között, ezáltal stabil alapot nyújt a vállöv mozgásaihoz (Heather Murray,PT, PhD, CKTI)
2. Kéz beragasztása: javítja a csukló és az ujjak funkcionális működését, stabilizálja a carpalis ívet, ami segíti a finommotoros aktivitást és az írást (– hüvelykujj oppozíciójának és abdukciójának képessége, az ujjak pozicionálása a tárgyon; propriocepción keresztül az ujjak működésének aktiválása)

2. Egy másik, a  Melbourne Assessment által végzett tanulmány célja az volt, hogy a Kinesiotape-technika hatásait vizsgálja a felső végtag motoros funkcióinak javításában. A rehabilitációs program keretében 15 gyereket vett részt 4 -16 éves korig, akik izomgyengeséggel, izom diszbalansszal, csökkent posturalis kontrollal, spasztikus izomzattal, és gyenge koordinációval rendelkeztek (különböző kombinációkban). A méréseket a kinesiotape felragasztása előtt és közvetlenül lekerülése után végezték, a szalagot 3 napig  viselték. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a Kinesiotape-kezelés javította a felső végtagi funkciókat és kontrollját.

3. Murray (2002) esettanulmányában a Kinesiotape hatásait vizsgálta a ligametnum crutiatum anterior rekonstrukcióját követően, és azt találta, hogy nőtt a térdízület aktív mozgástartománya, amely összefüggésbe hozható a taping hatására a comb elülső izomrekeszében (m. quadriceps femoris és m. sartorius) növekvő aktivitással.

4. Maruko (2000) leírta a Kinesiotape jótékony hatását a gyermek neurológiai rehabilitáció keretében történő vízi-terápiás alkalmazása során. A tape segített a mozdulatok összehangolásában, támogatta az ízületi- és izomfunkciót, hatással volt az izomegyensúlyra.

5. A Grandview Children’s Centre-ben végzett tanulmány egy 16 éves diszkinetikus cerebral paresises lány (állapota: kifotikus tartás, tónusfokozódás a végtagokban) Kinesiotape kezelését prezentálja, melynek célja az volt, hogy ülő helyzetben javítsa a testtartást.

6. A Grandview Children’s Centre által bemutatott másik esettanulmány egy 4 és fél éves nem specifiuks cerebral paresises kisfiú terápiáját írja le. A jobb kezében csökkent kézügyesség, fejletlen fogás jellemző, nehezen hangolja össze a mozgásokat és engedi el a tárgyakat. Csuklóját flexioban tartja, kézmozgásai koordinálatlanok, segítséget igényel.
A Kinesiotape felragasztása a jobb kéz csukló extensiojára, ujjak extensiojára hatott, valamint manipulációhoz optimális helyzetben stabilizálta a kezét. A terápia eredményeként a tárgyak megfogása könnyebbé vált, optimális helyzetben történik, hatékonyabban tud tárgyakat a kezében tartani. Összességében elmondható, hogy javult a mozgásfunkció (nőtt a mozgások sebessége, javult a hatékonysága, koordinációja).
.
A Kinesio tape tehát terápiás segítség lehet a mozgásszervi betegségekkel rendelkező gyerekeknél, általa folyamatos stimulációt, funkcionális korrekciót, figyelmeztető hatást tudunk elérni, de használható egyéb tulajdonságainak köszönhetően gyulladás csökkentésre, sérült izmok tehermentesítésére, dinamikus stabilizálásra és keringés javítására.
A Taping terapeuta több fajta ragasztási módszert  alkalmazhat a siker érdekében. Ha elsőre sikerült a célunkat elérni akkor nincs más dolgunk csak ezt tökéletesíteni, időben jól ütemezni. Ha viszont az első alakommal nem sikerül a „hatást” elérni, akkor legalább 2-3 alkalommal érdemes kisérletezni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Kinesiotape kezelés nem önmagában, hanem a különböző fizioterápiás foglalkozásokkal kombinálva, kiegészítő terápiaként alkalmazandó, használatával erősíthető és hosszabb távon fenntartható a gyógytornával, manuális kezelésekkel elért hatás.

Kovács Andrea
kinesiotaping terapeuta